Egyszer szeretném azt átélni, hogy a dolgok egyszerűen mennek, nincs bonyodalom, nincs félreértés, nincs sértődés, nincs egymásra mutogatás, nincs túlérzékenység. Elsőre biztos furcsa lenne, hogy mindenki megért mindenkit, kedvesen rámosolyog és türelmesen néz. Csak egyszer, egyvalakinek el kell kezdenie. De mindig az a kérdés, hogy ki kezd. Ez igazából szerep-kérdés: ki az aki bevállalja, hogy ő a kezdő, a kockáztató.
Peace, love, happiness – szabadság őrülten szabadon
Az idei vakációra valami egészen merészet terveztünk: egy lakóautóval kerekedünk útra és bejártuk a környező országokat! Őszintén: már kinőttem abból a korból, amikor a sátrazós, táborozós éjszakákat a romantika netovábbjának tartottam. De azért egy lakóautóval...